2011 January 31. 13:17
Azon a napon összetört valami.. nem tudom pontosan megfogalmazni mi.. Nem is akarom .. elég ha én érzem/tudom.. Eddig én voltam neki a 'tökéletes'. Hirtelen Szemét, kihasználó szar lettem... Én tudom magamról, hogy milyen vagyok.. Nagy szájú, Akaratos, Makacs, Őszinte, Önzetlen sorolhatnám.. Ezek közt nyilván van rengeteg sok rossz tulajdonság.. De kinek nincs ? Talán mindenkinek az a legegyszerűbb, hogy másban keresi a hibát. Igen.. Nyilván én is sokszor tettem ezt.. De rájöttem, hogy én is lehetek ugyan olyan hibás mint mások. Nem hiszem, hogy most is csak én lennék a hülye, szerethetetlen szemétláda.. és azt hiszem sokan képesek lennének szeretni, és elviselni a sok hülyeségemmel együtt .. Hiszen senki sem hibátlan..tudom, hogy bennem rohadt sok szeretet van, és ha én valakihez nagyon ragaszkodom, és fontos nekem, azt leírhatatlanul tudom szeretni.. De én ezen fennakadtam .. Ne lenne aki megbecsül ? Tisztel ? Szeret ? Elvisel ? Nem kérek sokat.. Csak tényleg keveset.. és az jelentené nekem a mindent..=/ Most bárkitől egy ölelés vagy egy jó szó is olyan jól tud esni.. Úgy érzem olyankor fontos vagyok valakinek.. még akkor is ha az illető nem úgy érzi.. Ő mért hiszi magát tökéletesnek ? Mért nem néz magába ?
Áhh.. képtelen vagyok tovább írni.. Ennyi..








